2013. jan.
14
  Túlbiztosítják magukat a cégek Európában
Kategória: európai gazdaság - Közzétette: nordi
Közép- és Dél-Európában összesen 20 milliárd euró feleslegesen beragadt pénz áll a cégekben. Pedig a forgótőke okosabb felhasználása akár a túlélést jelentheti a mostani hitelhiányos időszakban.

A forgótőke jobb menedzselésével a vállalkozások forrásokat szabadíthatnak fel, mégis sok pénz ragad a cégekben - áll az Ernst & Young friss tanulmányában, a Forgótőke-menedzsment felmérése 2012-ben. "A válság következtében a szokásos üzletmenet fenntartásában hagyományosan szerepet játszó források - így a banki és egyéb pénzpiaci hitelezés - eltűntek vagy nehezen elérhetővé váltak. Ez természetszerűen hozta magával, hogy a forgótőke-gazdálkodás a korábbinál sokkal fontosabbá, a túlélés nélkülözhetetlen eszközévé vált a vállalkozások számára" - mondta Tüske Balázs, az Ernst & Young Tranzakciós tanácsadási szolgáltatások partnere.

A tanácsadó cég forgótőke-gazdálkodásról készített legutóbbi összeállítása szerint a közép- és délkelet-európai térségben működő vállalkozások forgótőke-teljesítménye 2010-hez képest 2011-ben romlott.

Az idei elemzés azt mutatta, hogy a felmérésben részt vevő 150 vállalkozás összesen még mindig 20 milliárd eurót tart szükségtelenül lekötve forgótőkeként. Ez az összeg - az egy évvel ezelőttihez hasonlóan - a vállalatok árbevételének 8%-ának felel meg. 2010-hez képest 2 milliárd euróval, azaz 10%-kal nőtt a forgótőkében tartott összeg. Ez azt jelenti, hogy átlagosan az éves árbevétel 8%-ával lehetne csökkenteni a forgótőkét.

A forgótőke teljesítményének 2011-es romlása (ha nem tekintjük a gáz- és olajszektort) a kintlévőségek és a készletállomány emelkedésével magyarázható, amit részben ellensúlyozott a szállítói kifizetések kitolása.

forrás /origo/
2013. jan.
13
  Európai Bizottság: több vállalkozó kell
Kategória: európai gazdaság - Közzétette: nordi
A gazdasági növekedés beindításához és a munkahelyteremtéshez több vállalkozóra van szükség - állapítja meg szerdán nyilvánosságra hozott akciótervében az Európai Bizottság. Tekintettel arra, hogy a kis- és közepes vállalkozások hozzák létre a legtöbb új munkahelyet Európában, a bizottság szeretné elérni, hogy a vállalkozói ismeretek helyet kapjanak az oktatásban.

Cél az is, hogy csökkenjenek a vállalkozás indításához szükséges bürokratikus akadályok, adminisztratív költségek, a vállalkozók pedig könnyebben juthassanak finanszírozáshoz, hitelhez, könnyebb legyen a vállalkozások átadása, valamint a csődhelyzetbe került, de becsületesen gazdálkodó vállalkozók kapjanak második lehetőséget.

'Ha több a vállalkozó, akkor több a munkahely, több az innováció, nagyobb a versenyképesség.

Vállalkozni, egy elképzelést megvalósítani személyes erőfeszítést és kockázatot jelent. A vállalkozók korunk hősei, a vállalkozó szellem pedig a gazdasági növekedés legerősebb hajtóereje' - jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Bizottság vállalkozásért felelős tagja.

Az olasz politikus hozzátette: épp ezért vonzóvá és elérhetővé szeretnék tenni minden európai számára a vállalkozás lehetőségét.
Az Európai Bizottság adatai szerint minden 100 európaiból 37 gondolja úgy, hogy szívesen lenne a maga főnöke, kezdene saját vállalkozásba. Három évvel ezelőtt még a megkérdezettek 45 százaléka vélekedett így. A bizottság a visszaesést a válságnak, az üzleti lehetőségek szűkülésének tudja be.

A tagállamok között viszont nagyok a különbségek. Magyarországon például nagyjából az uniós átlagnak megfelelően 39 százalék indítana saját vállalkozást, és 55 százalék lenne inkább alkalmazott.

A legkevésbé vállalkozó kedvűek a svédek: Svédországban mindössze 22 százalék lenne vállalkozó, a túlnyomó többség, 74 százalék az alkalmazotti státust részesíti előnyben. Litvániában viszont a többség, 58 százalék inkább vállalkozna, és mindössze 32 százalék preferálja, hogy alkalmazottként dolgozzon.

Antonio Tajani kifejtette, hogy azt szeretné, hogy a fiatalok már az iskola elhagyása előtt képet kapjanak arról, hogyan kezdhetnek önálló vállalkozásba.

A biztos szerint, ahogy testnevelés óra is van az órarendben, lehetne vállalkozói ismereteket is oktatni, és a diákok szakmai gyakorlatokon szerezhetnének tapasztalatot arról, hogyan működik egy vállalkozás.

A bizottság az akcióterv részeként a jelenleg is létező finanszírozási eszközök megerősítését javasolja, valamint a mikrofinanszírozási lehetőségek európai piacának megteremtését, az adórendszerek egyszerűsítését.

A bizottság rámutat arra is, hogy a vállalkozások fele az elindulást követő öt éven belül tönkremegy, ezért a tagállamoknak külön támogatniuk kellene az induló vállalkozásokat, vállalatirányítási képzések, a kutatás-fejlesztés támogatásával, a kapcsolatépítés elősegítésével vállalkozók és potenciális ügyfeleik és beszállítóik között.

A brüsszeli testület megítélése szerint a vállalkozások csődjeinek 96 százalékáért késedelmes fizetés miatti bevétel-elmaradás okozza. Úgy véli, hogy a vállalkozók, akik arra kényszerülnek, hogy lehúzzák a redőnyt, jó eséllyel sikerrel folytathatnák tevékenységüket, ha kapnának még egy lehetőséget.

Az Európai Bizottság akciótervében arra is rámutat, hogy a vállalkozóknak csak alig több mint harmada nő, ezért a női vállalkozókat a testület szerint különösen támogatni kell. A bizottság úgy véli továbbá, hogy az idősebb, visszavonult vállalkozók tapasztalatainak átadása hasznára válna a fiatal nemzedékeknek, emellett az önálló vállalkozás elindítása a valamely tagállamba külföldiként letelepedők számára is munkalehetőséget jelenthet. Ők ugyanis a bizottság szerint sokszor nehézségekkel küzdenek egy idegen ország munkaerőpiacán.

A brüsszeli testület azt is külön programokkal, képzésekkel, tanácsadással segítené, hogy a jelenlegi munkanélküliek önálló vállalkozásba kezdve találják meg számításukat.

forrás;/OrientPress Hírügynökség/MTI/
Oldal:  1 2 3 ... 10 11 [12]