2013. febr.
06
  Áldás vagy átok a franchise?
Kategória: világgazdaság - Közzétette: nordi
A franchise (francia eredetű angol szó, nem fordítható magyarra, a joglás vagy névjoglás képzett szó meghonosítására vannak kísérletek[1][2]) egy szerződéses kapcsolaton alapuló együttműködési forma. Többféle tartalma lehet, lényege egy olyan együttműködési megállapodás, amelynek során a franchise-átadó (franchisor) egy értékkel bíró név, általában bejegyzett védjegy, valamint egy hozzá tartozó, értékkel bíró üzletviteli tapasztalat használati jogát adja át, a franchise-átvevő (franchisee) pedig díj fizetésére köteles.

Akik nem tartják be a játékszabályokat, azok nagyot bukhatnak, a szabálykövetőknek viszont kedvezhet a hálózatépítés.

A franchise szemléletében, gyakorlatában és a két fél kapcsolatában is felfedezhető a kényszer. Ez a negatív kifejezés viszont itt mégis pozitív jelentést hordoz – állítja Haraszti Mihály vállalkozásfejlesztési szakértő.

Persze világosak az utak, és egyértelműek a teendők a független cégeknél is, de ott mégis opcionális, hogy a tulajdonos kitűz-e célokat, vagy fejleszt-e olyan üzleti modellt, amely a tervek megvalósítására alkalmas. A cégvezetők sokszor azzal küszködnek, hogy nem tudják, mit is kell tenniük a siker érdekében.

A franchise-nak viszont feketén-fehéren megvannak a játékszabályai. „A megvalósítás az elején korántsem egyszerű, hiszen a kiszabott úton végig kell menni, közben nincs se jutalom, se eredmény.

Egy független vállalkozás elvegetálhat a „futottak még" kategóriában. A franchise viszont nem ismer ilyen kompromisszumokat. Itt csak a mindent vagy semmit alternatívák léteznek" – vázolta a szakértő.

Ha sikerre visz, miért buktak bele?

Haraszti Mihály szerint a magyar hálózatok problémái vagy bukása legtöbbször arra vezethető vissza, hogy a rendszertulajdonosok nem voltak tisztában a kényszerpályákkal. Vagy azon kevesek, akik legalább elvileg tudták a törvényszerűségeket, azok sem tartották be maradéktalanul a szabályokat. „A franchise nagyvonalúan képes megjutalmazni azokat, akik tiszteletben tartják a logikáját, de kegyetlenül megbünteti a szabályszegőket" – tette hozzá.

Muszáj eladásra dolgozni

Ha a megosztott iparágakban (idetartoznak a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és feldolgozóipari cégek) kizárólag újabb és újabb egységek létesítésével lehet növekedni, akkor nincs más út, mint a hálózatépítés. Ha nincs elegendő erőforrás a saját lánc kiépítéséhez, akkor más vállalkozók bevonására lesz szükség. Ha pedig nincs más út, mint a franchise, akkor úgy kell az üzleti modellt kidolgozni, hogy az eladható legyen az újonnan csatlakozók számára is. Haraszti Mihály szerint ez a kényszerpálya első állomása, ami egyben a minőségi munka kényszere is.

A franchise-fejlesztés komoly kockázatának számít, hogy visszafordíthatatlan változásokat indít el a cégen belül. Ez viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy más vállalkozásokat is saját magába tudjon integrálni. A kötelező körök közé tartozik még a stratégia és az üzleti modell kidolgozásának kényszere, valamint a tulajdonos és az átvevő közötti kölcsönös siker kényszere is. Ezekről hamarosan a folytatásban olvashat.

forrás:/fn24/
2013. febr.
01
  Februártól él az energiacégek különadója Romániában
Kategória: európai gazdaság - Közzétette: nordi
Több adóemelés lépett hatályba február elsején Romániában, miután a kormány módosította az adótörvénykönyvet. A legtöbb változás a jogi személyeket érinti, de a gazdákra is nagyobb adóteher nehezedik.

Februártól lépett hatályba az a különadó, amelyet a kormány az energiaszállító és -értékesítő vállalatokra vetett ki. Nekik ezentúl forgalmuk fél százalékát kell befizetniük az államkasszába az új adó szerint. A kormány megemelte a sör jövedéki adóját is.

Változik a legfeljebb kilenc alkalmazottal és 65 ezer eurónál kisebb üzleti forgalommal rendelkező mikrovállalatok adózása is. Eddig választhattak, hogy 16 százalékos társasági adót fizetnek, vagy forgalmuk 3 százalékát utalják át az államkasszába.

Februártól viszont a mikrovállalatoknak kötelező forgalmuk 3 százalékát kell befizetniük adóként.

Az adótörvénykönyv egy másik fontos módosítása a gazdák megadóztatására vonatkozik. A kormány új jövedelemnormákat állapított meg, aminek alapján kiszámolják a termőföldek és az állatok, az állati eredetű termékek eladása és a fakitermelés után meghatározott adót.

A román kormány azzal indokolta a döntést, hogy mintegy 670 ezer gazdának csak körülbelül tíz százaléka fizetett adót, miközben mindannyian kaptak különböző állami támogatásokat. Így például adóznia kell annak a gazdának, akinek két hektárnál több megművelhető földterülete, vagy háromnál több szarvasmarhája, vagy hatnál több sertése van.

forrás:/mti/
2013. jan.
27
  Románia túllépte az IMF-fel szemben vállalt hiánycélt
Kategória: európai gazdaság - Közzétette: nordi

Románia túllépte a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben vállalt államháztartási hiánycélt, mivel a deficit a bruttó össztermék 2,5 százalékát tette ki tavaly a korábban vállalt 2,2 százalékhoz képest - derül ki a román pénzügyminisztérium pénteki közléséből.

Az Agerpres hírügynökség szerint a román államháztartási hiány 14,8 milliárd lej lett, 1,1 milliárd lejjel meghaladva 2012-ben a Románia által vállalt célértéket, miközben a deficit 40 százalékkal csökkent a 2011-es értékhez képest.
2011-ben a deficit 23,9 milliárd lej volt, ami a GDP 4,3 százalékának felelt meg. Románia IMF-el kötött hitelszerződésében vállalta, hogy a deficit nem haladja meg a 13,6 milliárd lejt, ami a GDP 2,2 százalékát teszi ki.

A román pénzügyminisztérium szerint a hiánycél túllépését több tényező idézte elő. Egyrészt többet kellett költeni az uniós projektekre, mivel az unió többször is felfüggesztette az uniós pályázatok kifizetését rendellenességek miatt, illetve a GDP növekedése is elmaradt a tervezettől.

A konszolidált költségvetési bevétel tavaly 193,1 milliárd lej volt, ami a GDP 33 százalékát teszi ki, és ez 6,2 százalékos növekedést jelent abszolút értékben 2011-hez képest, GDP-arányosan pedig 0,3 százalékos növekedést mutat. Az adókból származó bevételek 8,9 százalékkal nőttek.

A kiadások elérték a 207,9 milliárd lejt, ami a GDP 35,5 százalékának felel meg.

Románia legutóbb 2011-ben kötött a washingtoni pénzintézettel két évre szóló, elővigyázatossági típusú hitelmegállapodást, amely tavasszal jár le.

Victor Ponta miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a Bukarestben tartózkodó IMF-küldöttségtől azt kérte, adjanak két hónap haladékot, hogy Románia behozza a strukturális reformok terén regisztrált lemaradásait, ami több állami vállalat privatizációját jelenti. Ponta megerősítette, hogy a román hatóságok újabb elővigyázatossági hitelmegállapodást akarnak kötni az IMF-el. A pénzintézet bukaresti küldöttsége január 29-én fejezi be romániai felülvizsgálati látogatását.

forrás:/mti/
2013. jan.
23
  Dorel Coica: Nem lesz Szatmáron magyar alpolgármester
Kategória: egyéb hirek - Közzétette: nordi
Heves támadást indított az USL az RMDSZ ellen

szerző: Kocsis Zoltán

A Szatmár megyei USL „hazugnak és megtévesztőnek" nevezte Kereskényi Gábor parlamenti képviselőt, Dorel Coica polgármester szerint pedig Szabó István és Ilyés Gyula miatt veszítette el Szatmárnémeti a Pannóniát és a Filharmóniát, valamint a közpénzek elherdálásával vádolja elődjét. Ilyés szerint Coica tehetetlenségét álcázza a támadásokkal és a prefektúrát okolja a Filharmónia sorsáért.

Heves vérmérsékletű sajtótájékoztatót tartott hétfő délelőtt Dorel Coica polgármester, amelyen támadásokat indított a helyi RMDSZ egyes meghatározó tagjai ellen. A város első embere először is határozottan kijelentette, hogy Szatmárnémeti élén egy jól működő négy tagú csapat áll (Marcela Papici és Radu Roca alpolgármesterekkel, valamint a kinevezés tényét még nyilvánosan soha be ne jelentő Dan Babut városmenedzserrel kiegészülve) és ez a felállás a következő négy évig nem is fog változni.

A polgármester ezzel Kereskényi Gábor azon pénteki kijelentéseire kívánt válaszolni, amelyben a parlamenti képviselő kijelentette: tárgyalásokat folytatnak az USL-vel annak érdekében, hogy az RMDSZ megkapja Szatmárnémeti egyik alpolgármesteri székét, valamint az alprefektusi tisztséget.

A nap folyamán aztán a helyi USL is kiadott egy közleményt, melyben egyenesen „hazugnak és megtévesztőnek" nevezte Kereskényit, leszögezve, hogy a helyi szervezet semmiféle tárgyalást nem folytat az RMDSZ-szel. Az igazsághoz hozzátartozik: a képviselő egy szóval sem állította, hogy a helyi szervezettel folytatna tárgyalást az RMDSZ...

A folytatásban Coica jelentette be: a Pannónia szálló után Szatmárnémeti elveszítette a Filharmónia épületét is. Újságírói ösztökélésre aztán hozzátette, hogy a város vesztésre áll a Filharmónia tulajdonjogáért folyó perben. „Az embereknek tudniuk kell, hogy a Pannónia és a Filharmónia elveszítése kizárólag Szabó István és Ilyés Gyula rovására írható", ismételgette a polgármester. Coica kijelentette továbbá, hogy az Ilyés Gyula vezette városvezetés éveken keresztül nem megfelelő módon költötte el a közpénzeket - bár konkrétumokat nem fűzött hozzá.

A Szatmár.ro megkeresésére Szabó István egykori megyei tanácselnök visszautasította a vádakat. Elmondása szerint őt azért támadja a mostani városvezetés, mert neki részvényei voltak a Pannónia szállót birtokló SC Dacia SA-ban. „Alig 1,5, legfeljebb 2%-os tulajdonrészem volt a vállalatban, amit még jóval azt megelőzőleg vásároltam, hogy a megyei tanács elnöke lettem. Mit tehettem volna én az eladás megakadályozásáért, ilyen kevés tulajdonrésszel?" A vállalkozó leszögezte, hogy amíg ő résztulajdonosa volt a Pannóniának, a Filharmónia nem képezte annak részét. „Miként került ilyen helyzetbe a Filharmónia, azt nem tudom. A városnak simán meg kellett volna nyernie a pert a Filharmóniáért. Amiért nem sikerült, most Ilyés Gyulára és rám akarja kenni a sarat", jelentette ki.

A Filharmónia ügyében Ilyés Gyula Radu Giurca korábbi és Eugeniu Avram jelenlegi prefektust okolja.

A városi tanács ugyanis 2011. november 29-én egyhangúlag megszavazta, hogy a Filharmóniát a város tulajdonaként telekkönyvezzék, mivel korábban semmiféle telekkönyvi bejegyzése nem volt.

A döntést azonban a Giurca vezette prefektúra az Adminisztratív Bíróságon megtámadta. „Kinevezése után személyesen tárgyaltam Avrammal és kértem, hogy lépjen vissza a pertől. Ám ő, aki tudomásom szerint közel áll a mostani városvezetéshez, nem volt erre hajlandó. Ha így tett volna, akkor most a város nevén lenne a Filharmónia", mondta Ilyés a Szatmár.ro megkeresésére.

„Ami a költségvetés megalkotását, a közpénzek elköltését illeti, arról a városi tanács döntött. Coica végig tagja volt ennek a tanácsnak, ám soha nem volt semmilyen ellenvetése! Vajon miért pont most ébredt fel? Fogalma se volt róla, miről szavaz, mert soha nem értett hozzá!", mondta Ilyés.

Az egykori polgármester azt is tudni véli, mi áll a hétfői támadások hátterében. „Egy éve mást se hallunk Coicától, minthogy majd én megoldom! Majd én, majd én! Nyolc hónap után azonban elő kellene állnia már valamivel, amire azt mondhatja, hogy én megcsináltam! De semmit nem tud felmutatni! Most az idei költségvetésről kellene beszélnie, a beruházási tervekről. Ez nem, vagy csak csekély részben függ az országos költségvetéstől, hisz a helyi bevételek már ismertek", mondta Ilyés.

A Pannónia szálló ügyére visszatérve, az Állami Turisztikai Vállalat és a turisztikai minisztérium 1990-ben a SC Aurora SA-nak adta az épület tulajdonrészét. Utóbbiból 1995-ban jött létre a SC Dacia SC és a SC Aurora SA - a Pannónia az előbbi tulajdonába került. Ám csakis az épület vendéglátással foglalkozó része, amint azt Szabó István elmondta - éppen ezért nem lehetett része a Filharmónia! A Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal 1995 óta vitatja ezen lépések jogi alapjait, ám több mint egy évtizedes pereskedés után elveszítette a pert - a Nagyváradi Fellebbviteli Bíróság 2005. június 8-i döntése értelmében. A magánkézben lévő SC Dacia SA ezt követően adta el a műemléket jelenlegi tulajdonosának, Vasile Tantas avasi vállalkozónak. Az ő keze alatt pedig a város szimbóluma lassan háborús területre hasonlít. Saját bevallása szerint pénze nincs a felújítására, megvenni meg nem akarja senki.

„Mivel magántulajdon, nem tehetünk semmit. Csak annyit, hogy kiszabjuk rá a legmagasabb kiszabható büntetést, 2500 lejt", vonogatta a vállát Coica és Papici a hétfői sajtótájékoztatón

forrás:/szatmár.ro/
2013. jan.
18
  Kereskényi: még ebben a mandátumban lesz magyar alpolgármester Szatmárnémetiben
Kategória: egyéb hirek - Közzétette: nordi
szerzõ: Kocsis Zoltán

A parlamenti képviselő az RMDSZ pénteki sajtótájékoztatóján elismerte: előrehaladott tárgyalások folynak a háttérben az USL-vel, amelynek a tétje Szatmárnémeti alpolgármesteri tisztsége és Szatmár megye alprefektusi széke. A korábbi alpolgármester erdélyi autonómiáról is beszélt.

„Nehéz ellenzéki helyzetben van az RMDSZ, ám a magyarság és annak legitim képviselőjének a véleményét most sem hagyhatja figyelmen kívül az épp hatalmon lévők, jelentette ki Kereskényi. Szatmárnémeti vonatkozásában nem az a legnagyobb baj, hogy személy változásokat hozott az helyhatósági választás, hanem az, hogy a mentalitás is megváltozott", tette hozzá.

Kereskényi, aki Victor Ponta minisztert olyan politikusnak nevezte, aki tisztában van a realitásokkal, elmondta: most a pozícióosztások periódusát éljük, az RMDSZ-nek pedig az a célja, hogy a dekoncentrált intézmények magyar vezetőik, akik jól végezték dolgukat, megtarthassák állásaikat.

Ezt követően pedig egy merészen optimista kijelentést tett: szerinte még ebben a mandátumban lesz Szatmárnémetinek magyar polgármestere!

„Szatmárnémeti lakosságának 37%-át nem lehet képviselet nélkül hagyni a város vezetésében. Folynak a tárgyalások az RMDSZ és az USL között és én úgy érzem: még ebben a mandátumban lesz magyar alpolgármester Szatmárnémetiben."

A képviselő elárulta, a másik cél az alprefektusi tisztség.A Tőkés László által február 2-án Szatmárnémetiben szervezendő rendezvényre (az EMNT itt hirdeti meg az Autonómia Évét) reagálva Kereskényi kijelentette: az egykori királyhágómelléki püspöknek és pártjának le kellene vonnia a választások tanulságait.

Szatmárnémeti éjjel (foto:Demian Claudiu)

„Nincs támogatottságuk és tevékenységükkel csak a feszültséget szítanak. De valahogy el kell költeniük a román és a magyar kormánytól kapott közpénzt", jelentette ki ironikusan.

Az autonómia-törekvésekre vonatkozó kérdésre Kereskényi azt válaszolta, hogy nem székelyföldi, hanem erdélyi autonómiában gondolkodik. „Különböző autonómiaformák az Európai Unióban is működnek. Ami a legfontosabb azonban, ezt csakis a parlamentben lehet megszerezni" mondta.

forrás:/szatmar.ro/



Oldal:  1 2 3 ... 10 [11] 12