szerző: Kocsis Zoltán

Szatmár megye egy főre jutó nemzeti összterméke a fejlesztési régió átlagához képest 15%-al esett vissza, jelentette ki Cseke Attila. Az egykori miniszter és a szatmári RMDSZ parlamenti csoportjának tagjai szerint a jelenlegi régiórendszerrel csak néhány megyen járt jól (közte Kolozs), ezért mindenképpen módosítani kell.

Csütörtökön Szatmárnémetibe látogatott Cseke Attila korábbi egészségügyi miniszter, RMDSZ-es parlamenti képviselő, a parlamenti közigazgatási bizottság alelnöke, aki az érdekvédelmi szövetség szatmári parlamenti csoportjának tagjaival (Pataki Csaba szenátor, Kereskényi Gábor és Erdei D. István képviselők) közösen tartott sajtótájékoztatót Románia regionalizációjáról.

Amint azt felvezetőjében Pataki elmondta, az RMDSZ elképzelései pusztán szakmai alapokra támaszkodnak, elutasítva ezzel az etnikai vonatkoztatásról szóló vádakat. „Nem szabad elfelednünk azt sem, hogy az RMDSZ az egyetlen párt, amelynek beterjesztett, írásos elképzelései vannak - a többiek egyelőre csak verbális vitákig jutottak el", emelte ki a szenátor.

Cseke szerint Románia regionalizációjához két lépésben lehet eljutni. Az első lépés a tényleges decentralizáció, „amiről húsz éve mindenki beszél, mégis olyan kevés történt. Ehhez nem kell alkotmánymódosítás, csak politikai akarat. Meggyőződésünk, hogy a dekoncentrált intézmények tevékenységének felét, ha nem a kétharmadát át lehetne ruházni a megyei tanács vagy a városi tanács felügyelete alá tartozó intézményeknek", véli a képviselő.
A második lépés a regionalizáció. Ezzel kapcsolatban Cseke leszögezte: a paradoxonok országa Románia. Noha az Európai Unió egyetlen tagországát sem kötelezi arra, hogy adminisztratív régiókat alakítson ki, Románia mégis ragaszkodik ezekhez, méghozzá a fejlesztési régiók státusának átalakításával. Olyan körülmények közepette, hogy ezek a régiók viszont nem tartják be az uniós előírásokat! Két fejlesztési régió lakosságának száma is meghaladja például a maximumként megszabott három millió főt: az Észak-Keleti régióban 3,7 milliónyian, a Déli régióban pedig 3,2 milliónyian élnek.
„A legnagyobb baj a romániai régiókkal azonban az, hogy nem teljesítették feladatukat: nem csökkentették a fejlettségi szintek közötti különbséget. Ezért hatalmas hiba lenne a mostani nyolc fejlesztési régiót közigazgatási régiókká alakítani!", jelentette ki Cseke.

A fejlesztési régiók csődjét mutatja, hogy Románia vásárlóerő-paritása 1995 óta lassabb ütemben nőtt, mint Lengyelországé vagy Magyarországé - magyarán az országok közötti különbség nem hogy csökkent volna, hanem inkább nőtt. Ugyanez a romániai régiók között százalékban számolva még inkább szembe tűnő. Az Európai Unió többi országához képest Románia vásárlóerő-paritása 1995-ben 33 százalék volt. Akkor négy régió (Közép, Délkelet, Nyugat és persze Bukarest-Ilfov) haladta meg az országos átlagot. Másfél évtizeddel később, 2009-ben immár csak Bukarest-Ilfov és Nyugat haladja meg az országos átlagot, ami 47%-ra emelkedett időközben.
Ami a régiók közötti különbségeket illeti (melyeknek elvileg csökkenniük kellett volna), a legszegényebb Észak-Keleti és leggazdagabb Bukarest-Ilfov között 111%-os az eltérés.
Ami a Szatmár megyét magába foglaló Északnyugati régiót illeti, szintén nem túl rózsás a kép! Az egy főre eső nemzeti össztermék tekintetében csak Bihar és Kolozs haladja meg a régió átlagát - ami 21.819 lej volt 2011-ben. Ezzel kijelenthető tehát, hogy e két megye a régió húzóerői. Csakhogy százalékban kifejezve 1995 óta csak Kolozs megyében emelkedett az egy főre eső nemzeti össztermék - míg Biharban, Beszterce-Naszódban, Máramarosban, Szilágyban és Szatmárban csökkent. A fejlesztési régió nyertese tehát egyedül Kolozs megye!

Szatmár megyében 1995-ben 295 lej volt az egy főre eső nemzeti össztermék összege, 2011-ben pedig 17.019 lej.

Amíg 1995-ben csak Máramaros megye állt rosszabbul és Szilággyal holtversenyben voltunk utolsó előttiek, addig 2011-ben már egyedül vagyunk utolsó előttiek, megelőzve Máramarost!

Cseke szerint elokvens példa Fehér megye helyzete: amíg 1995-ben az utolsó helyen állt a Középső régióban, addig mára Hargitát, Kovásznát és Marost megelőzve már a harmadik helyen áll Szeben és Brassó mögött.

„Hasonló a helyzet Kolozs esetében és elsősorban a privát szektorban mérhető fel az, milyen hatása van annak, ha valaki a tűz közelében van", fogalmazott Pataki. A szenátor szerint a fejlesztési régiókról szóló törvények elavultak. Ezek még egy a kormány által működtetett fejlesztési alapról is rendelkeznek, amelyik viszont 2000 óta nem működik, mivel bebizonyosodott, hogy működésképtelen.
„A szatmáriak nem akarnak vesztesek lenni! Az eddigiekben csak kedvezőtlen tapasztalataink voltak, és az RMDSZ által javasolt 16 régiós rendszer sem feltétlenül Szatmár megyének kedvezne. Ám az kétségtelen, hogy a két rossz közül mérhetetlenül ez a kisebbik rossz Szatmár megye számára", fogalmazott a Kereskényi.
A képviselő felhívta Szatmár, Bihar és Szilágy megye képviselőit és szenátorait: párthovatartozástól függetlenül indítsanak közös lobbit, hogy e három megye alkosson majd egyetlen közös régiót.

Miután a nap során több ciprusi párt is egyértelmûsítette, hogy nemmel szavaz majd a betétek külön illetékkel való megsarcolásáról, az esti szavazáskor valóban elutasítást kapott az EU-s mentõcsomag egyik feltétele. Az ilyen jellegû elutasító döntés (ahogy a betétek megsarcolása is) példátlan az eurózóna történetében. Egyelõre nem világos, hogy most mi a következõ lépés az ügyben, azaz ki fog engedni a kötéltáncban (EU, Ciprus, Oroszország). A ciprusi elnök mindenesetre még a szavazás borítékolható eredménye elõtt bejelentette, hogy van B-terv. A pénzügyminiszter jelenleg Moszkvában van, az EKB pedig egyelőre életben tartja a ciprusi bankokat. A ciprusi parlament csütörtökig berekesztette ülését, így gyors rendezésre nincs esély. Ez pedig fenntarthatja a borongós nemzetközi befektetõi hangulatot.

Fontosabb részletek

•A hétvégén jelentették be, hogy Ciprus segítséget kap az Európai Uniótól
•A segítséghez azonban Ciprusnak saját forrásokat kell elõteremteni
•A legnagyobb izgalmakat a betétek egy részének "államosítása" váltotta ki
•A kamatadó bevezetése és a társasági adó emelése is a csomag része
•Bizonytalan, hogy a ma esti ciprusi parlamenti vita után végül szavaz-e a ház a betétekre kirótt egyszeri illeték mértékérõl
•Elsõsorban a kisbetétesek körül forog a vita, az õ terhelésük bankrohamot idézhet elõ
•Csütörtök lehet az "igazság napja": kinyitnak a bankok és a tõzsde

•Ha nem sikerül dönteni a mentõcsomagról, az önrész elõteremtésére az államosítás eszközéhez nyúlhat Ciprus
•A ciprusi pénzügyminiszter cáfolta a saját lemondására vonatkozó, ma délután megjelent beszámolókat
•Az orosz miniszterelnök-helyettes szerint õk közép távon összességében nyerhetnek a mostani ciprusi fejleményekkel
•Ciprusnál pattog a labda: látszólag elhúzódhat az ügy, de a bankok csütörtökön kinyitnak, az állami hitelezõk órája pedig ketyeg...


És akkor most hogyan tovább?

A bankbetétek megadóztatásának nicosiai parlamenti elutasítása után Ciprus ellenjavaslatára várnak az euróövezeti országok pénzügyminiszterei. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter ugyanakkor sajnálkozásának adott hangot a ciprusi parlamenti döntés miatt.

A legfrissebb hírek szerint a parlamenti döntés után Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök mintegy 30 perces telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz államfővel. A nicosiai állami televízió közlése szerint megállapodtak abban, hogy hamarosan találkoznak.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter késő esti televíziós nyilatkozatában sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a ciprusi parlament elutasította a mentőcsomagban foglaltakat. Hozzátette ugyanakkor: az elmúlt időszakban megfelelő intézkedések születtek annak érdekében, hogy a ciprusi döntés ne legyen negatív kihatással a többi euróövezeti tagállamra. Schäuble úgy vélte, hogy Ciprus különleges eset, a valutaunióban nagysága, továbbá pénzügyi szektorának struktúrája miatt egyedülállónak számít. "Éppen ezért a ciprusi helyzet egyetlen más euróövezeti ország helyzetéhez sem hasonlítható" - jelentette ki, hozzátéve: az eurócsoport által javasolt program továbbra is az asztalon marad.

forrás:/portfolio/mti/

Megállapodtak az euróövezeti országok pénzügyminiszterei a Ciprusnak szánt nemzetközi hitelcsomag fő elemeiben, a szigetország összesen 10 milliárd eurónyi forráshoz jut – jelentették be szombat hajnalban Brüsszelben. A több mint tízórás tanácskozáson elért megállapodás értelmében Ciprus jelentősen, tíz százalékponttal emeli társasági adóját, a bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtja.
Az egyszeri illeték százezer euró fölött 9,9 százalék, az alatt pedig 6,75 százalék lesz. A mentőcsomag fő rendeltetése, hogy segítsen tőkéhez juttatni a ciprusi bankrendszert, amelyet súlyosan érintett a görög adósság tavaly elhatározott részleges leírása.

A csomag értéke kevesebb a vártnál. Ciprus korábban 17 milliárd eurónyi szükségletről tett említést, amelyből számításai szerint 10 milliárd lenne csak a banki konszolidációra szánt összeg.

Az uniós partnerek már korábban értésre adták, hogy azt szeretnék, ha Ciprus maga tenne szert olyan többletjövedelemre, amelyből ezt a folyamatot finanszírozni tudná. Az adókra és betétekre vonatkozóan most kidolgozott intézkedések nyilvánvalóan ezt a célt szolgálják.

Az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsát elnöklő holland Jeroen Dijsselbloem az ülés után azt mondta: a csomag célja az is, hogy biztosítsák a stabilitást az övezetben, Ciprus számára pedig a növekedést.

Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse szintén azt hangoztatta, hogy az ország helyzete az egész övezet szempontjából fontos. Az Európai Központi Bankot képviselő Jörg Asmussen kiemelte: egy ciprusi csődhelyzetnek súlyos hatása lennének Görögországra is.

A megosztott (görög-török) lakosságú szigetország tavaly nyáron fordult pénzügyi támogatásért a nemzetközi hitelezőkhöz, de a belpolitikai fejlemények – mindenekelőtt a nemrégiben tartott elnökválasztás – hátráltatták a tárgyalásokat. Gyors segítség nélkül Ciprusnak a számítások szerint már májusban csődöt kellene jelentenie.

forrás:/mti/

A forint gyengülése új életet hoz a határ menti kereskedelemben és vendéglátásban: az elmúlt napokban Szlovákiából, Ausztriából, Szlovéniából, illetve még Horvátországból is elindultak a bevásárlóturisták, amire ilyen mértékben jó ideje nem volt példa.

A Nový Cas szlovák napilap szerint már a múlt hétvégén rengeteg szlovák bevásárlóturista indult Magyarországra - írja a csütörtöki Napi Gazdaság. Az árérzékenyebb szlovákiai vásárlók 300 forintos euróárfolyam felett szinte automatikusan "rohamozzák" meg az észak-magyarországi boltokat, Mosonmagyaróvártól Győrön át egészen Miskolcig, egyesek Budapestig is hajlandóak eljönni, és nemcsak a boltokban vásárolnak, jelentős összeget hagynak a szolgáltatóknál is.

A jelenlegi gyenge forintárfolyam miatt más országokból is jönnek a vásárlók. A lap által megkérdezett kereskedők, benzinkutasok és vendéglősök 35-40 százalékos forgalomnövekedésről számoltak be, de a délnyugati végeken 90 százalékra is van példa - nem véletlen, hogy számos határ menti kereskedő március 15-én is kinyit majd.

Letenyén, Lentiben, Rábafüzesen, Kőszegen és Sopronban pedig olyan üzleteket is megnyitottak, ahol már hónapokkal ezelőtt lehúzták a rolót, de nagyobb forgalommal számolnak az éttermek, fodrászok, pékek, illetve autó- és gumiszerelők is. A győri szolgáltatók például a mostani hétvégén a szokásos kétszeresét is elérő forgalommal számolnak. A forint gyengülése jól jött a büki, a zalakarosi, de még a balatoni szállásadóknak is, hiszen az idei első hosszú hétvégén, elsősorban a várható rossz időjárás miatt, belföldi vendég alig akad.

forrás:/origo/

Közel egyötödével nőtt az adóparadicsomokba költöző szlovák cégek száma 2012-ben, a legkedveltebb adóparadicsomnak Hollandia és Ciprus számít.

Bisnode Slovensko vállalati információs társaság statisztikái szerint 2012-ben 17,8 százalékkal nőtt a cégközpontjukat külföldön bejegyeztető szlovák cégek száma, a növekedés üteme 109 százalékkal haladta meg az előző évit.

Az aktuális adatok szerint tavaly 551-gyel összesen 3644-re emelkedett azoknak a szlovák vállalatoknak a száma, amelyeket valamely adóparadicsomnak tartott országban jegyeztetett be tulajdonosuk. Az ilyen vállalatok aránya a 2012 végén az összes Szlovákiában működő, közel 200 ezer cég 1,78 százalékát tette ki. Az elmúlt öt évben a legtöbb vállalat 2012-ben tette át székhelyét más országba.

A szlovákiai vállalkozók körében az adóparadicsomnak tartott országok közül Hollandia és Ciprus számít a legkedveltebbnek, az előbbiben több mint 1100, az utóbbiban pedig csaknem 800 szlovák cég székel. Tavaly éves szinten a legnagyobb mértékben a Seychelle-szigeteken (176 százalékkal), illetve a Holland Antillákon (100 százalékkal) és a Bahamákon (75 százalékkal) emelkedett a bejegyzett szlovák cégek száma.

forrás:/origo/