“Portugália sohasem lesz képes visszafizetni az adósságait, még az ország teljes nyomorba süllyesztése árán sem. Ha azonban valaki nem képes valamit visszafizetni, akkor az egyedüli megoldás az, ha nem fizet semmit. Amikor Argentína válságba került, nem fizetett. Történt valami? Semmi nem történt” – fejtegette álláspontját a nagy tekintélynek örvendő szocialista politikus az Antenna 1 tévéállomásnak nyilatkozva.

Mario Soares - aki 1986 és 96 között Portugália államfői tisztségét töltötte be, és korábban két alkalommal is az ország miniszterelnöke volt - minapi nyilatkozatában kijelentette: az összes politikai erőnek egységesen kellene törekedni a kormány megbuktatására, az új vezetésnek pedig az EU és az IMF megszorító gazdaságpolitikáját el kell utasítania. Sőt, a veterán politikus még az adósság visszafizetésének megtagadását is felvetette.

“Portugália sohasem lesz képes visszafizetni az adósságait, még az ország teljes nyomorba süllyesztése árán sem. Ha azonban valaki nem képes valamit visszafizetni, akkor az egyedüli megoldás az, ha nem fizet semmit.

Amikor Argentína válságba került, nem fizetett. Történt valami? Semmi nem történt” – fejtegette álláspontját a nagy tekintélynek örvendő szocialista politikus az Antenna 1 tévéállomásnak nyilatkozva.

Mario Soares ugyanakkor azt állította, hogy a portugál kormány Angela Merkel német kancellár „szolgája”, mivel „engedelmesen végrehajtja” Berlin parancsait: kiárusítanak mindent, és tönkreteszik az országot. Ami ilyenformán csak részigazság, arról ugyanis az idős politikus nem mert beszélni, hogy vajon Angela Merkel kiknek engedelmeskedik?

Portugália korábbi elnöke az adósság visszafizetésének megtagadását ajánlotta

Az adósságok visszafizetésének megtagadását pedzegetni azonban súlyos véteknek számít napjaink bankárdiktatúrájában. Ezért a „pénzügyi befektetők” azonnal felvonultattak egy „szakértőt”, aki elmagyarázta a közvéleménynek, miért nem lehetséges a nemzetközi bankároligarchia adósságcsapdájából kiszabadulni. Egy Dario Perkins nevű „pénzügyi elemző” szerint a hitelek visszafizetésének megtagadása esetén Portugáliának ki kellene lépnie az euróövezetből, továbbá a lépés nyomán súlyos ellenségeskedések is keletkeznének Európában. “Németország megijedne attól, hogy más országok is követnék a példát” – fejtegette a „szakértő”, hozzátéve, hogy idővel a „szavazók mindenütt olyan politikusokat választanának, akik elutasítanák a megszorításokat, és az EU végül elveszítené az irányítást”.

Mario Soares nyilatkozata előtt egy héttel a portugál Legfelsőbb Bíróság keresztül húzta a kormányzat neoliberális gazdaságpolitikai elképzeléseit, amikor is törvényen kívül helyezte a nyugdíjasok és a közszféra dolgozóit érintő fizetéscsökkentéseket lehetővé tevő jogszabályokat. A Portugáliát is nyomorgató IMF és az EU köreiből kiszivárgott egyik jelentés szerint az ország könnyen a görögországihoz hasonló adósságválságba kerülhet. Ami ha bekövetkezik, akkor 15 milliárd euróba is kerülhet a portugál gazdaság talpra állítása – állítják az Európát is igazgató bankároligarchia „szakértői”.

Péteken az euroövezet pénzügyminiszterei hét évre kiterjesztették a Portugáliának és Írországnak nyújtott sürgősségi kölcsönök visszafizetésének határidejét. Brüsszel álláspontja szerint ugyanis mindkét ország gazdasági „erősen sérülékeny”, ezért szükségük van a pénzügyi támogatásra. Nem kevesen vannak azonban, akik úgy ítélik meg, hogy az EU mostani segítségnyújtása későn jött, és nem is túlságosan jelentős összegekről van szó. Hogy azután a portugál parlamentnek a több mint fél évezreddel ezelőtt elűzött zsidók leszármazottainak állampolgárságot biztosító határozata összefüggésben áll-e az ibériai ország pénzügyi gondjaival, egyelőre nem tudható.

forrás:/Perge Ottó - Telegraph nyomán?

Az EU legszegényebb tagállamának számító Bulgáriában tavaly átlagosan 3 euró 70 cent (ezer forint) volt az órabér, míg Svédországban 41 euró 90 cent (12 ezer forint).

Annak ellenére, hogy Európában Svédországban a legdrágább a munkaerő, a skandináv állam gazdaságilag versenyképes maradt, mert igen nagy a termelékenység az iparban más országokhoz képest és jobban is emelkedett az utóbbi években.



“Az ipari termelékenység 2007 óta 2,5 százalékkal nőtt, míg Németországban csupán 0,9 százalékkal, Európa átlagát tekintve pedig 1,6 százalékos a mutató” – idézte Erica Sjölandert, a svéd fémipari szakszervezet közgazdászát a The Local című svéd lap (MTI).

Forrás: /karrier-tanacsok.monster.hu/

Szerkezeti reformokat kell végrehajtani Közép- és Kelet-Európa gazdaságaiban a növekedési potenciál emeléséhez és ahhoz is, hogy ezekben a gazdaságokban újraindulhasson a jövedelmi felzárkózás az EU-átlaghoz, mert a térség belátható időn belül nem számíthat külső növekedési lendületre a fejlett uniós partnergazdaságok részéről - áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban ismertetett átfogó térségi helyzetértékelésében.

A nemzetközi hitelminősítő a nyolcoldalas elemzésben Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia és Bulgária kilátásait vizsgálja. A cég előrejelzése szerint az országcsoport átlagos súlyozással, dollárértéken és piaci árfolyamon számolt gazdasági növekedése az idén 1,2 százalék lesz a tavalyi évre becsült 0,6 százalék után, ám az idei átlagon belül jelentősek a helyi eltérések.

A Fitch prognózisa szerint az ötös mezőnyben egyedül Magyarországon nem lesz az idén növekedés: a hitelminősítő stagnálást vár 2013-ra a magyar gazdaságban.
A másik négy országra a ház 1,0-1,6 százalék közötti GDP-növekedési ütemeket jósol az idei év egészére. A cég jövőre élénküléssel számol a régióban, megjegyezve ugyanakkor, hogy várakozása szerint a magyar gazdaság 2014-ben is sereghajtó lesz.

A Fitch Ratings hétfői prognózisa szerint a jövő év egészében a magyar hazai össztermék 1,5 százalékkal, a többi négy gazdaságé 2,2-2,8 százalék közötti ütemben növekszik.
A hitelminősítő kiemeli előrejelzésében, hogy becslése szerint az euróövezeti gazdaság teljesítménye a tavalyi 0,5 százalékos csökkenés után az idén is 0,5 százalékkal visszaesik, és 2014-ben is legfeljebb 1,0 százalékkal növekszik.

Az euróövezet gazdasági teljesítményére más nagy londoni házak is egyre rosszabb előrejelzéseket adnak, és emiatt Közép- és Kelet-Európa növekedési kilátásait is mind pesszimistábban ítélik meg.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai a minap közölték, hogy az eddigi prognózisukban szereplő 0,2 százalékról 0,6 százalékra módosították az euróövezeti gazdaság idei egész évi átlagos visszaesésére vonatkozó becslésüket. Ennek a nyomán a cég elemzői a magyar gazdaságban az eddig általuk várt 0,5 százalékos GDP-zsugorodás helyett most már 0,7 százalékos visszaeséssel számolnak 2013 egészében. A cseh gazdaság teljesítményére adott prognózisukat a JP Morgan londoni szakértői stagnálásról 0,2 százalékos visszaesésre rontották, Lengyelországban pedig az eddig jósolt 1,5 százalékos növekedés helyett 1,3 százalékos GDP-bővülést várnak az idén.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő az idei európai kilátásokról befektetőknek összeállított, minap Londonban ismertetett - "A recesszió gödrében" címet viselő - új prognózisában azzal számolt, hogy az euróövezet hazai összterméke 2013-ban átlagosan 0,5 százalékkal csökken, és jövőre is csak 0,8 százalékkal növekszik. Az S&P azonban kidolgozott egy igen negatív alternatív forgatókönyvet is a vártnál esetleg hosszabb ideig elhúzódó recesszióra. Ennek megvalósulása esetén az euróövezetre még két évi recesszió várna: a Standard & Poor's e negatív forgatókönyve szerint a valutauniós GDP-érték az idén 1,6 százalékkal, 2014-ben 0,3 százalékkal csökkenne.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdaságelemző ház, az Economist Intelligence Unit (EIU) áprilisra szóló havi globális előrejelzésében közölte: a valutauniós gazdaságok hazai össztermékének 0,4 százalékos átlagos csökkenésére számít 2013 egészében. A ház eddig 0,2 százalékos idei GDP-mínuszt valószínűsített az euróövezetben, de már ez is rontott becslés volt, mivel a cég korábbi, tavaly összeállított prognózisai még 0,2 százalékos euróövezeti növekedéssel számoltak 2013-ra.

A Fitch Ratings által a közép- és kelet-európai ötökről összeállított hétfői elemzés is valószínűtlennek nevezi, hogy ezek a gazdaságok csak az EU és az euróövezet fellendülésére támaszkodva elégséges növekedést tudnának elérni a reáljövedelmi konvergencia újbóli beindításához.

A Fitch londoni elemzői szerint ebben a helyzetben a hazai szerkezeti reformoknak juthat kulcsszerep a növekedési potenciál autonóm javítása szempontjából, és e reformok indíthatják újra a 2009-ben lefulladt reálkonvergencia-folyamatot.

A cég a reformok lehetséges célpontjai között említi a térségi munkapiacot, amelynek szerkezeti rugalmatlanságai az elemzés szerint egyes esetekben magas egyensúlyi szintekre beálló munkanélküliségi rátákat eredményeznek.

Más nagy londoni házak elemzői szerint a térség növekedési problémáira az exportpiacok diverzifikálása is megoldást kínálhat, és ez a folyamat - különösen Magyarország esetében - már el is indult. A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzői a magyar, a lengyel és a cseh gazdaság euróövezeti exportfüggőségéről összeállított értékelésükben kiemelik, hogy az EU-val és más fejlett piaci gazdaságokkal kialakult, kiterjedt kereskedelmi integráció korábban növekedésösztönző hajtóerő volt, a legutóbbi időszakban azonban a három közép-európai EU-gazdaságot sújtó növekedési sokk forrásává vált.

A Goldman Sachs londoni elemzői szerint a hármak közül Magyarország csökkentette a legnagyobb mértékben exportfüggőségét a fejlett piaci térségtől: a magyar exporton belül a magasan fejlett gazdaságok részaránya az 1999-2001-es időszakban 90 százalékon tetőzött, tavaly azonban már csak 70 százalékot tett ki. A Goldman Sachs adatai szerint Magyarország teljes exportjában tavaly már nagyobb részaránya volt a felzárkózó térségnek - 28 százalék -, mint Németországnak, amely a magyar kivitel 26 százalékát vette fel.

forrás:/mti/

A legelfogadottabb becslés szerint nyolcezer köbméter arany van a világon – a talaj felett -, azaz elférne az összes egy 20 méteres élhosszúságú kockában. Ennek tömege – a nagy fajsúly okán – 171 ezer 300 tonna. Más becslések viszont 2,5 millió tonnára teszik a világ aranyát, azaz sokszorosan többre.

A jókora eltérés oka részben az, hogy az emberiség igen régóta, több mint 6 ezer éve bányászik aranyat. Az első aranypénzeket időszámításunk előtt 550 körül verték, Krőzus király volt az úttörő. 1492-ig – Amerika felfedezéséig – csaknem 13 ezer tonnát termelhetett ki az emberiség – a londoni székhelyű GFMS fémipari tanácsadó cég becslése szerint.

Akadnak azonban, akik szerint sokszorosan túlbecsült az adat, mert a primitív bányásztechnika legfeljebb 300 tonnányi arany kiaknázását tette lehetővé. Ugyanakkor a jelenlegi mennyiséget 155 ezer tonnásnak saccolják, azaz az elfogadott adatnál nem sokkal kevesebbnek.

A másik véglet szószólói – akik legalább 2,5 millió tonnásra teszik az eddig kitermelt arany mennyiségét – azzal érvelnek, hogy ha a csaknem három és félezer évvel ezelőtt élt Tutanhamon fáraó koporsójába másfél tonna aranyat “öltek”, akkor mennyi lehetett a többi, kifosztottan talált egyiptomi királysírban.

Hogy melyik becslés a helyes? A BBC magazinrovatában megjelent cikk szerint nem tudni, mindegyik becslések becslésének becslésén alapul.

Amerikai geológiai becslések szerint még bő 50 ezer tonna kitermelhető aranyat rejt a föld. Ha az eddig felszínre hozott nemesfém mennyiségének uralkodó becslését nézzük, akkor az emberiség már bőven kitermelte “aranya javát”, több mint a háromnegyedét kibányászta.

Mindennek tetejébe az aranyat egészen mostanáig újrahasznosították, egy legújabbkori aranyórában előfordulhat, hogy az ókori Róma idején bányászott arany van. A recirkuláció azonban kezd megszakadni, mivel egyes ipari technológiákhoz kell arany, ám olyan kis mennyiségben, hogy azt nem érdemes visszanyerni. Brit geológusok becslése szerint a világ jelenlegi aranykitermelésének a 12 százalékát emészti el így az ipar.

forrás:/napifalat.hu/

Kína gazdasága oly mértékű fejlődésen ment át az utóbbi években, Európáé pedig olyannyira legyengült, hogy Kína gazdasági teljesítménye már meghaladja az euróövezetét, és 2016-ra maga mögé utasítja az Egyesült Államokat is - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung online kiadása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése alapján pénteken.

Bizton lehet számítani arra, hogy Kína gazdasága a következő években tovább növekszik, és a világgazdasági növekedés motorjaként szolgál majd. Abban az esetben azonban, ha nem nyernek még nagyobb lendületet a strukturális reformok, az országnak súlyos problémákkal kell majd szembenéznie - állapítja meg a párizsi székhelyű szervezet tanulmánya.

"A gazdaság fokozatos élénkülése erőteljes támogatást nyújt mindazoknak az ambiciózus terveknek a megvalósításához, amelyekre Kínának a gazdasági jólét fokozása felé vezető úton szüksége lesz" - fogalmazott Ángel Gurría, az OECD főtitkára pénteken Pekingben. A főtitkár üdvözölte egyúttal az új kínai vezetésnek azt a törekvését, hogy a gazdasági növekedés megerősítése és környezetbarátabbá tétele mellett a lakosság egyre szélesebb köre részesedjen annak hasznából.

Az OECD az idén 8,5 százalékos, jövőre pedig 8,9 százalékos GDP-növekedésre számít Kínában a 2012. évi 7,8 százalék után. Kína gazdasága oly mértékben megerősödött, és Európáé pedig olyan mértékben gyengült, hogy Kína gazdasági teljesítménye már megelőzte az euróövezetét. Vásárlóerőben Kína 2016-ra már az Egyesült Államokat is megelőzi majd - prognosztizálják az elemzők.

A tanulmány azonban rámutat a növekedés kockázataira is, ami 2013-ban elsősorban az export csökkenése és az infláció növekedése formájában jelentkezhet. A kockázatok között szerepel az ingatlanpiaci árrobbanás, az egyenlőtlenségek fokozódása, valamint a lakosság elöregedése is.

A gazdasági szerkezet átalakításának felgyorsításával azonban Kína alacsony lakossági jövedelmű országból viszonylag könnyedén a középkategóriába emelkedhet fel - mutat rá a tanulmány.

Az OECD egyetért a kínai vezetés törekvésével a gazdaság export- és beruházás-függőségének enyhítésére a belföldi kereslet növekedésének és a szolgáltató szektor fejlesztésének támogatásával. A makrogazdasági adatok tanúsága szerint ennek a törekvésnek már meg is vannak az első eredményei.

A gazdaság modernizálásához az OECD a dereguláció felgyorsítását javasolja Kínának. A kamatok és árfolyamok szabályozását az OECD szerint liberalizálni kell, a tőkére vonatkozó korlátokat pedig fokozatosan le kell építeni. Meg kell könnyíteni a magánszektornak, hogy befektetéseket hajthasson végre, meg kell nyitni emellett a piacokat, és nagyobb védelmet kell biztosítani a szellemi termékekhez fűződő jogoknak is - idézi a Frankfurter Allgemeine Zeitung az OECD kínai gazdaságról készült elemzését.

forrás:/mti/