2013. okt.
11
  Svájcban van dugipénz? Így kereshetik a magyar hatóságok
Kategória: európai gazdaság - Közzétette: nordi
Egy a közelmúltban aláírt megállapodás szerint a jövőben nehéz lesz svájci bankszámlákon tartani az itthon az adóhatóság elől eltitkolt vagyonokat. A NAV ugyanis meghatározott szabályok szerint bárkiről kérhet adatot a svájci hatóságoktól. Ennek azonban meghatározott módja van.
Magyarország és Svájc szeptember első felében írta alá a kettős adóztatás elkerüléséről szóló új egyezményt. Ahogy arról a Privátbankár beszámolt, nem csak arra figyelnek, hogy ne kelljen mindkét országban nyögni a közterheket: könnyebb lesz információt szerezni azokról is, akik a magyar adóhatóság elől rejtegetik a vagyonukat.

Az egyezmény szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármely magyar adózóval kapcsolatban kérhet majd adatokat, és a legtöbb esetben a svájci hatóságnak ki is kell adnia az információkat.

Régi-új formula

Az egyezmény főbb pontjaiban követi a régi magyar-svájci egyezményt, azaz nem egy új típusú, modern, az OECD mintaegyezményéhez hasonló egyezmény született - ismerteti a változásokat Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég. Emiatt nem feltétlenül nyújt megoldást az elmúlt harminc év során nem tisztázott kérdések kapcsán. Érdekességként említhető, hogy az egyezmény a szabad foglalkozásból származó jövedelemről külön rendelkezik, bár ez a fogalom már régen kikerült a modern egyezmények szövegéből.

A MAZARS rámutatott: zavaró lehet az is, hogy a művészek adózásáról a szabad foglalkozás keretében is, de egy külön cikkelyben is szó esik.

A munkaviszonyból (nem önálló munkából) származó jövedelem esetében a régi típusú ún. 183 napos szabály maradt, amely szintén jó ideje nem így szerepel a modern egyezményekben. További érdekesség, hogy a passzív jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamat, jogdíj) kettős adóztatásának elkerülése érdekében az egyezmény csak az osztalék esetében alkalmazza az adóbeszámítás módszerét, a többi esetben a progresszív mentesítés módszerét rendeli, ami
szokatlan a nemzetközi adójogi gyakorlatban.

Előreláthatólag fontos célból kérhető adat

Az egyezmény a korábbi kormányzati törekvésekkel összhangban valóban tartalmaz az információcseréről szóló rendelkezést, amely a korábbi, 1981-ben aláírt egyezményből teljesen hiányzott. Ennek lényege, hogy intézményes módon lehetőség van arra, hogy Magyarország információkat kérjen a svájci hatóságoktól. Egy ilyen megkeresésnek a következőket kell tartalmaznia:

· a vizsgálat alá vont személy adatait, · azt az időszakot, amelyre vonatkozóan az információt kérik,
· a kért információ megnevezése (annak természete, formája),
· az adóügyi cél, amelyre az információt kérik,
· azon személy neve és címe Svájcban, akinek birtokában lehet az információ (feltéve, hogy ez ismert).

Az információt „előreláthatólag fontos célból" lehet kérni, amin egyrészt azt kell érteni, hogy a lehető legszélesebb körben tegye lehetővé az információcserét, másrészt azt, hogy az információcsere intézménye adathalászási célra nem használható.

Vagyis nem teljesíthető olyan kérés, amely arra irányul, hogy a svájci hatóság adjon ki információt minden magyar adóalany minden svájci jövedelméről.

Nincs általános adatcsere

Az egyezménnyel együtt aláírt jegyzőkönyv kifejezetten említi, hogy az új szabályok nem jelentik azt, hogy Svájc köteles automatikus vagy spontán információcserére. Minden esetben megkeresés szükséges, amelynek tartalmaznia kell a magyar adóalany azonosító adatait, az információkérés konkrét célját.



Vagyis az egyezmény révén lehetővé válik, hogy egy adóalany adóvizsgálata keretében a magyar hatóság hozzájusson a vizsgált adóalany svájci jövedelmeivel kapcsolatos információkhoz, ami tényleges előrelépés az eltitkolt jövedelmek felderítése érdekében - mutatott rá a MAZARS. Ugyanakkor nem valósul meg az az elképzelés, hogy a magyar hatóságok minden magyar valamennyi svájci adatához bármikor automatikusan hozzáférhetnek. Ilyen általános adat- és információcsere a nemzetközi adójogi gyakorlatban sem jellemző. Fontos továbbá kiemelni, hogy a magyar hatóságok csak a 2014. január 1-jét követő időszakról kérhetnek információt, a jövedelmekre vonatkozó visszamenőleges adatok nem lesznek hozzáférhetők.

forrás:/privatbankar/
2013. okt.
10
  Bloomberg megjósolta a világgazdaság apokalipszisét
Kategória: világgazdaság - Közzétette: nordi
szerző: Tatyjana Golovanova

Az USA még mindig nem tudott dűlőre jutni a költségvetést illetően. Ez viszont érint egy másik nagyon fontos kérdést, mégpedig az államadósság plafonjának emelését. Az amerikai hírek hiányában pedig a világpiac kezd nyugtalanná válni.
A Bloomberg ügynökség egy globális apokalipszist jósol, ha az amerikai kongresszusban nem tudják megtalálni a kompromisszumot október 17-ig, amikor is az USA költségvetésében összesen 30 milliárd dollár marad, ami a legnagyobb gazdasági nagyhatalom fizetésképtelenségével egyenlő.


Az üzleti világ egyik legelismertebb ügynöksége, a Bloomberg a világgazdaság csődjét jósolja, amennyiben az USA bejelenti a fizetésképtelenséget. Az elemzők összehasonlítják a Lehman Brothers befektetési bank 2008-as csődjét az ország fizetőképtelenségével és azt állítják, hogy most minden rosszabb lesz. Akkor a Lehman Brothers csődje a nagy gazdasági világválság óta az USA legnagyobb recesszióját indította el és a globális pénzügyi válság kiindulópontjává vált, amelyet a világ még a mai napig nem hevert ki.

Amennyiben az USA nem fogja kifizetni a számláit, az a pénzpiacok destabilizációjához vezet Brazíliától egészen Zürichig, a dollár elértéktelenedik és a világgazdaságot a „világ végéhez” sodorja – vélik a Bloombergnél.

Michael Bloomberg megjósolta a világ ...

A Kongresszusnak az ország megmentésére 9 napja maradt. Ugyanakkor továbbra is ellentét van a republikánusok és a demokraták között. Sok elemző nem osztja a Bloomberg pesszimizmusát, amelyet korainak tartanak. Szerintük a fizetésképtelenségre nem kerül sor. A republikánusok és a demokraták előbb vagy utóbb megállapodnak a költségek lehetséges csökkentéséről és az államadósság plafonjának emeléséről is – feltételezi az Arbat Kapital cég elnöke,
Alekszej Golubovics:

Az, hogy az államadóssági plafont nem tudják nem megemelni, egyértelmű a komoly közgazdászok és a pénzpiacok szakemberi számára, éppen ezért nem beszélhetünk az USA fizetőképtelenségéről. Amerikában megtalálják a módját, hogy megegyezzenek és folytassák az állami költségek kifizetését. A legjobb esetben a republikánusok nyomására faragnak egy kicsit a költségvetésen, a legrosszabb esetben pedig a republikánusok megadják magukat.

Abban, hogy az USA fizetőképtelensége kevéssé valószínű, nem kételkedik egy másik befolyásos hitelminősítő intézet, a Moody’s igazgató-helyettese, Raymond McDaniel sem. A fizetések leállítását fikciónak nevezi és a két évvel ezelőtti eseményekre hivatkozik. Akkor az államadósság plafonjának emelése szintén sokáig nem dőlt el a két párt szembenállása miatt, végül azonban megegyezés született.
2013. okt.
02
  Végveszélybe került a Loewe televíziógyártó társaság
Kategória: európai gazdaság - Közzétette: nordi
Csődeljárást kért maga ellen egy eladósodott település
Amikor a társaság bejelentette, hogy a szanálásra kapott három hónap alatt nem sikerült új befektetőt találni, és ezért meg kell indítani a csődeljárást, a Loewe-részvény értéke 5,8 euróról 3,5 euróra zuhant.
Végveszélybe került a prémiumkategóriás televízió-készülékeket gyártó Loewe, a német vállalat csődeljárás megindítására kényszerült
.

A társaság menedzsmentjének október végéig kell befektetőt találnia, különben a céget felszámolják. A bajorországi Kronachban működő vállalkozás vezetői szerint van esély a túlélésre, jelenleg hat lehetséges befektetővel tárgyalnak. Az Apple nincs köztük - tették hozzá, utalva azokra a találgatásokra, amelyek szerint az amerikai Apple esetleg a német társasággal fejleszt majd újgenerációs televíziókat.

A kilencven éve működő Loewe az egyik utolsó német márka a szórakoztatóelektronika piacán. Televíziót mellette már csak az ugyancsak a luxuskategóriás készülékekére szakosodott TechniSat és a Metz gyárt Németországban, ahol az utóbbi években olyan hagyományos márkák szűntek meg, mint a Telefunken vagy a Grundig, amely egy török cég tulajdonába került.

Az egyebek között hangszórórendszerek gyártásával is foglalkozó Loewe négy éve még minden korábbinál jobb eredményekkel zárta az üzleti évet, tavaly viszont 30 millió euró adózás utáni veszteséget szenvedett el, a bevétele pedig 250 millió euróra csökkent a négy évvel korábbi 374 millióról. A visszaesés fő oka az ázsiai gyártók - például a Samsung és az LG Electronics - előretörése révén kialakult árverseny, amely szinte eladhatatlanná tette a viszonylag drága Loewe készülékeket.

A cég az idén az első félévben csaknem akkora veszteséget termelt, mint tavaly egész évben, a mínusz 27 millió euró volt, míg a bevétel 40 százalékkal 76,5 euróra csökkent.

A céget egy testvérpár, Siegmund és David Ludwig Loewe alapította Berlinben. Televíziók fejlesztésével 1929 óta foglalkoznak. Az alapítók a nácik elől az Egyesült Államokba menekültek, majd a háború után visszatértek hazájukba. A gyártást fokozatosan Bajorországba költöztették át. A frankfurti tőzsdén jegyzett részvénytársaság az idén júliusban csődvédelmet kért. Az átszervezés során az alkalmazottak létszámát 1000-ről 650-re csökkentették, és megállapodást kötöttek a Hisense nevű kínai céggel. Az állami vállalat azonban nem hozott friss tőkét, csak a technológiai fejlesztésben és a kínai értékesítésben működik együtt a német partnerrel.

forrás:/mti/
2013. szept.
29
  Már a kanadaiaké a Budapest Airport
Kategória: európai gazdaság - Közzétette: nordi

Sikeresen lezárult az a tranzakció, amellyel a Hochtief német építőipari konszern eladta az általa üzemeltetett repülőterek, köztük a budapesti reptér üzemeltetési jogát egy kanadai nyugdíjalapnak – közölte pénteken az esseni székhelyű vállalat.



Az ügylet értelmében a Hochtief AirPort GmbH összes érdekeltsége – a budapesti mellett a düsseldorfi, a hamburgi, az athéni, a sydneyi és a tiranai repülőterekben meglévő részesedés – 1,1 milliárd euró (330 milliárd forint) készpénz és 0,4 milliárd euró (120 milliárd forint) egyéb vagyonelem fejében átkerült a kanadai nyugdíjalap befektetési részlegéhez (PSP Investments).

Az üzlet visszamenőlegesen, 2013. január elsejei hatállyal lép életbe. Az értékesítésből befolyt összegből a Hochtief szeretné csökkenteni adósságát és korszerűsíteni infrastruktúra-ágazata működését. A német konszern 43,5 millió euró nyereséggel zárta a 2013-as első negyedévet. Az év egészére – a repülőtér-üzemeltető üzletág értékesítéséből befolyó pénznek köszönhetően – 220 millió euró nyereséget tervez.

forrás:/mti/
2013. szept.
24
  Egy eurósított Románia ellentmondásai
Kategória: európai gazdaság - Közzétette: nordi
szerző:Szőcs Csongor-Ernő

A lakbér, a lakás, a mobilszerződés, az autó, a hitel – mindegyik ára euróban. A jelenségre több magyarázat létezik, egy részük nem áll meg a lábán. Kinek jók az eurós árak? Nekünk nem, az tuti.
Lakbér: 200 euró. Lakás: 40 ezer euró. Mobilszerződés: 7 euró + áfa. Autó: 12 ezer euró. Hitel: havi 150 euró +- EURIBOR változások. Interneten előrendelhető depilálás: 20 euró. Kormány által megállapított jövedéki adó: 1000 euró hektoliterenként. Ezek az árak nem valamelyik eurózónabeli ország díjszabásai. Ez a romániai realitás.


Egy ország, ahol elvileg a hivatalos fizetőeszköz a lej, ahol tilos más valutában számlázni, ahol a fizetések többségét lejben állapítják meg, ahol bár euróban lehet számlát nyitni és bankkártyát kérni, eurós pénzautomaták nincsenek.

Nem ellentmondásos ez egy kicsit? ... De, szerintem az, nagyon. Románia - fogyasztói, vállalkozói és vállalati döntéshozói - egyaránt megőrizték azt a jó kis beidegződést, hogy jobb márkában, dollárban, vagy immár euróban "tartani a pénzt" és kifejezni az árakat, mert az a "biztos".
A jelenségre az örökségen és a kisebb szám törvényén (euróban kisebbnek tűnhetnek az árak) túl több magyarázat is létezik, ezek egy része viszont hamis percepció.

1. Azért vannak kifejezve az árak euróban, mert a lej értéke gyakran ingadozik. Így ritkábban kell "árcédulát" cserélni, és a pénzügyi tervezés is könnyebb.
Hamis, mert: bár igaz, hogy a lej az elmúlt években nagyon sokat veszített értékéből az euróhoz képest, de ez többnyire kiszámítható módon történt, évről évre szinte egyenes a lejtmenet. Míg 2006-2012 között a lejárfolyam legtöbb 2%-kal tért el az éves átlagától (relatív tapasztalati szórás alapján számolva), addig ez az arány a forintárfolyam esetében 3,6%-os, mégsem jellemző az árak euróban történő kifejezése Magyarországon. Sőt, sehol régiónkban.

2. Az eurózónában alacsonyabb az infláció

Hamis is, meg nem is: igaz, hogy az eurózónában jóval alacsonyabb, 1-2% körül alakul az infláció, míg nálunk 4-5%-os, de aki a gazdasági elméletben kicsit is járatos, tudja, hogy az inflációs különbözetet már tartalmazza az euróárfolyam: ha két ország közül az egyikben magasabb az infláció, fizetőeszköze veszíteni fog értékéből.

Ha egy kereskedő, szolgáltató Romániában dolgozik, de euróban állapítja meg árait, kell hogy legyen egy elképzelése arról, hogy miként alakul az árfolyam. Ha ez az elképzelés megvan, infláció szempontjából mindegy, hogy melyik pénzben szabja meg árait: az árfolyam projekció figyelembe veszi az inflációkülönbözetet.

3. Importőrök, multinacionális vállalatok vagyunk

Igaz is, meg nem is: az autókereskedők azzal érvelnek, hogy mivel külföldről importálják termékeiket, árfolyamkockázatukat csak úgy tudják minimalizálni, ha euróban állapítják meg áraikat. Hasonló érveket használnak a multik, például a mobilszolgáltatók is. Árfolyamkockázat azonban így is, úgy is van: mivel Romániában csak lejben számlázhatnak, nem tudják előre, hogy milyen átlagárfolyamon küldik majd ki a csekket.

Ha esetleg vissza akarnák váltani a kapott összeget euróba, a számla kiküldése és befizetése közötti időszakban ugyancsak változhat az árfolyam mindkét irányba, ami kockázat. Az eladási-vételi árfolyam miatt adódó biztos veszteségről nem is beszélve.

Az árfolyamkockázat kiküszöbölésére számtalan pénzügyi eszköz, úgynevezett hedging megoldás létezik: opciók, swapok, forwardok - igaz, ezek Romániában a fejletlen pénzpiac miatt és kereslet híján alig léteznek.


4. Az emberek nem bíznak a lejben

Igaz. Az euróban vakon bíznak, a lejben nem hisznek a romániaiak - írtuk nemrég az Osztrák Nemzeti Bank által ismertetett felmérés alapján. Románia lakossága ugyanolyan mértékben bízik a közös európai fizetőeszközben, mint az eurózóna tagországaiból származó lakosok, a lejbe vetett bizalom viszont a padlót súrolja.

Erről viszont tehetnek azok a vállalatok is, amelyek egyszerűen nem hajlandóak "lejesíteni". Miért bízna egy átlagpolgár a lejben, ha a nagy cégek sem bíznak benne?

Akkor mi az igazi ok?

A felsoroltak mellett van egy másik, attól tartok, a latba a legtöbbet nyomó indok is. Euróban árat szabni jó a cégeknek, mert magas árfolyamon árazhatják be termékeiket.

Erre konkrét példám is van: az egyik légitársaságnál foglaltam le nemrég egy jegyet, és miután azt választottam, hogy a lejben kifejezett összeget eurós kártyával fizetem, később kiszámolhattam, hogy 4,6 lejes euróárfolyamon vásároltam magamnak lejt. Nem voltam boldog.

A képlet: a vállalatok jó magas célárfolyamot állapítanak meg üzleti tervükben, amit esetleg 1-2-szer lép át évente a lej. Amikor pedig az árfolyam ez alatt alakul, jól járnak, drágábban, azaz nagyobb profittal adják el termékeiket.

Még ki jár jól, ha mi nem is?

Amúgy Románia eurósítása a bankoknak is jól jött. A hitelekről később, gondoljunk most csak az euróban megszabott, sőt, euróban kért lakbérekre: X elmegy eurót venni lejjel, hogy odaadja Y-nak, aki, mivel Romániában csak lejjel tud vásárolni, visszaváltja lejbe. Ki jár jól? Z, azaz a bank, az eladási és vételi árfolyam közötti különbség az övé.

Egy lakbérnél ez még semmiség, de például egy új lakás hitelénél nagy összegről van szó. Az euróban megállapított árat X cég lejben számlázza vételi árfolyamon. Y az euróban kapott hitelt átváltja eladási árfolyamon lejbe, hogy törlessze a számlát. Közben pedig Y 30 évig egy euróban kifejezett summát törleszt, aminek a törlesztőrészletét, bár euróban van megállapítva, de lejben kell fizetni.

A fogyasztók mindezt tűrik, ellenállásnak nyoma sincs. Nincs egy hatóság sem, amely megtiltaná az euróban történő díjszabást, ahogy nem volt egy olyan kormányzat sem, amely megtiltotta volna az ország euróban történő eladósodását, hogy majd a központi banknak ne vért verítékezve kelljen féken tartania az árfolyamot, mert hanem hitelcsődök sorozata jöhet.

Az, hogy az Első Lakás program lejre vált, helyes lépés, de nem kell üdvrivalgásban kitörni, inkább azt kellene megmagyarázni, hogyan adhatott az állam euró alapú garanciákat eddig, hosszú éveken át. Sok tízezer családot tett ki az árfolyamkockázatnak, és nem csak: a mozgó kamat az EURIBOR-tól függ, aminek szintje az Európai Központi Bank kezében, aminek döntéseihez nekünk – egyelőre – semmi közünk.

Mert megoldás az eurósított Románia problémájára persze lenne: ha végre nem csak függne az eurózónától, hanem benne is lenne, ott a döntéshozói asztal körül. De hogy ennek miért nem jött el az ideje, arról majd következőkor: ez egy túl hosszú és bonyolult egyenlet.

forrás:/penzcsinalok.ro/
Oldal:  1 2 [3] 4 ... 10 11 12