2013. szept.
02
02
Kategória: európai gazdaság - Közzétette: nordi
szerző: Pjotr Iszkenderov
Az euró-övezet augusztus 14-én nyilvánosságra hozott második negyedéves adatai szerint a válság tovább folytatódik.
Ahogyan azt az EU Statisztikai Hivatala, az Eurostat közölte, Németországban a GDP idén, a második negyedévben 0,7%-kal, a francia GDP pedig 0,5%-ka növekedett az előző negyedévhez képest. Ezzel az euró-övezet GDP-nek a növekedése 0,3%-ot tett ki. A problémás országokban azonban mást mutatnak a számok. Spanyolországban és Olaszországban a GDP esése elérte már a 2%-ot. A mutatók szerint pedig az euró-övezet helyzete semmivel sem jobb ma, mint volt 2008-2009-ben.
Az euró-övezetet az újabb pénzügyi válságtól csak a kereskedelmi egyensúly menti meg. Ugyanakkor a helyzet ellentmondásossága, hogy az export az import stagnálása vagy csökkenése közben növekszik. Ez pedig új veszélyeket rejt magában. Hiszen ahhoz, hogy a válság megoldódjon alapvetően a belső igénynek kellene nőnie. Éppen ez az, ahol az euró-övezet jelentős problémákkal küzd. Ezt a Nyeokon gazdasági szekértője, Mihail Hazin is megerősítette az Oroszország Hangjának:
Az euró-övezeti válság természetesen folytatódni fog. Az a helyzet, hogy a gazdaságban a bevétel-kiadás mutató különbözőségének van egy nagyon pontos mechanizmusa. Természetesen, egy bizonyos ideig az EU-nak lehet pénzt adni, hogy többet költsön, mint kapjon. Azonban előbb vagy utóbb ez a gyakorlat leáll. Így arra következtethetünk, hogy csak úgy megállítani a válságot az euró-övezetben nem lehet.
Ezt figyelembe véve az EU-nak és az Eurocsoportnak nem szabad túlértékelni az euró-övezet kereskedelmi egyensúlyának valóban nem rossz mutatóit és nem kell elragadtatnia magát az USA-val vagy Kínával való kereskedelmi növekedéstől, mint a válság megoldásának legfőbb eszközétől. Éppen ezek a megfontolások mozgatják sokban az USA és az EU szabad kereskedelmi övezete kialakításának támogatóit.
A nemzetközi pénzügyi szakértők sem túl optimisták az ügyben. Az IHS Global Insight elemzője, Howard Archer úgy véli, hogy az euró-övezet 0,3%-os gazdasági növekedése „az övezet egészséges régióinak köszönhető”. A londoni Capital Economics főelemzője, Jonathan Loynes pedig meg van győződve arról, hogy az euró-övezet GDP-nek növekedése „sehogyan sem lesz hatással a perifériára kiszorult országok mélyen gyökerező gazdasági és pénzügyi problémáira”.
forrás:/ruvr.ru/
Az euró-övezet augusztus 14-én nyilvánosságra hozott második negyedéves adatai szerint a válság tovább folytatódik.
Ahogyan azt az EU Statisztikai Hivatala, az Eurostat közölte, Németországban a GDP idén, a második negyedévben 0,7%-kal, a francia GDP pedig 0,5%-ka növekedett az előző negyedévhez képest. Ezzel az euró-övezet GDP-nek a növekedése 0,3%-ot tett ki. A problémás országokban azonban mást mutatnak a számok. Spanyolországban és Olaszországban a GDP esése elérte már a 2%-ot. A mutatók szerint pedig az euró-övezet helyzete semmivel sem jobb ma, mint volt 2008-2009-ben.
Az euró-övezetet az újabb pénzügyi válságtól csak a kereskedelmi egyensúly menti meg. Ugyanakkor a helyzet ellentmondásossága, hogy az export az import stagnálása vagy csökkenése közben növekszik. Ez pedig új veszélyeket rejt magában. Hiszen ahhoz, hogy a válság megoldódjon alapvetően a belső igénynek kellene nőnie. Éppen ez az, ahol az euró-övezet jelentős problémákkal küzd. Ezt a Nyeokon gazdasági szekértője, Mihail Hazin is megerősítette az Oroszország Hangjának:
Az euró-övezeti válság természetesen folytatódni fog. Az a helyzet, hogy a gazdaságban a bevétel-kiadás mutató különbözőségének van egy nagyon pontos mechanizmusa. Természetesen, egy bizonyos ideig az EU-nak lehet pénzt adni, hogy többet költsön, mint kapjon. Azonban előbb vagy utóbb ez a gyakorlat leáll. Így arra következtethetünk, hogy csak úgy megállítani a válságot az euró-övezetben nem lehet.
Ezt figyelembe véve az EU-nak és az Eurocsoportnak nem szabad túlértékelni az euró-övezet kereskedelmi egyensúlyának valóban nem rossz mutatóit és nem kell elragadtatnia magát az USA-val vagy Kínával való kereskedelmi növekedéstől, mint a válság megoldásának legfőbb eszközétől. Éppen ezek a megfontolások mozgatják sokban az USA és az EU szabad kereskedelmi övezete kialakításának támogatóit.
A nemzetközi pénzügyi szakértők sem túl optimisták az ügyben. Az IHS Global Insight elemzője, Howard Archer úgy véli, hogy az euró-övezet 0,3%-os gazdasági növekedése „az övezet egészséges régióinak köszönhető”. A londoni Capital Economics főelemzője, Jonathan Loynes pedig meg van győződve arról, hogy az euró-övezet GDP-nek növekedése „sehogyan sem lesz hatással a perifériára kiszorult országok mélyen gyökerező gazdasági és pénzügyi problémáira”.
forrás:/ruvr.ru/